Marton Éva, a Nemzet Művésze, Kossuth­díjas, Bartók–Pásztory­díjas operaénekes, a Corvin­lánc birtokosa, a bécsi állami Operaház örökös tagja és magánénekese, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritája, a világ nagy operaszínpadjainak dívája neve alatt rendezték meg az I.

Nemzetközi Marton Éva Énekversenyt Budapesten. A művésznő, aki a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozatának a vezetője, a verseny tapasztalatairól, jövőbeli terveiről beszél interjúnkban. Budapesten tudtommal még nem volt ilyen nagyszabású nemzetközi énekverseny, amelyhez a

Batta András új könyve: A mennyei hang

Egyszer volt, hol nem volt… A copfos, ferencvárosi lányka elindul a Mester utcai zeneiskolába, besétál, és beiratkozik zongorára. Otthon talán nem is tudnak elhatározásáról, de ez őt nem érdekli különösebben.

A szombat este zárult I. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny 15 ezer eurós nagydíját (Grand Prix) Vörös Szilvia nyerte.

Az első díjat a román Alexandru Aghenie kapta, második az ukrán Tetyana Zsuravel lett, a harmadik helyen a lengyel Marcelina Beucher végzett az I. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen. A közönségdíjat Tetyana Zsuravel vehette át a Zeneakadámia nagytermében megrendezett döntőn szombaton. A verseny a Magyar Állami Operaházban megrendezett gálakoncerttel és a különdíjak átadásával zárult vasárnap este.

Szeptember 20-án este hattól a Zeneakadémia Nagytermében dől el, kik vehetik át Marton Éva kezéből a Zeneakadémia első nemzetközi versenyének díjait.

Az I. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyre 37 országból 150-en jelentkeztek, az előzsűrizés után több mint hatvan fiatal művész − köztük kilenc magyar − mérheti össze tudását. A hétfő és a kedd az elődöntőké, a középdöntőket csütörtökön kezdik, a döntőt pedig szombaton tartják Medveczky Ádám vezényletével és a MÁV Szimfonikusok kíséretével a Zeneakadémia Nagytermében.

1884. szeptember 27-én este hét órakor Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyílt meg a budapesti Operaház. Ybl Miklós főműve a tervező születésének 200. évfordulóját is jelentő emlékévben "újraavattatik": az Opera főemléktárosa, Karczag Márton és Wellmann Nóra színháztörténész kutatásainak nyomán rekonstruáljuk az avató menetet, újrajátsszuk a megnyitó külsőségeit.

Richard Strauss (1864 június 11- 1949 szeptember 08) születésének 150. évfordulója alkalmából – 2014 június 11-én -  avatta fel Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, az MMA színházművészeti tagozat vezetője és Ókovács Szilveszter az Operaház főigazgatója Kligl Sándor szobrászművész a Magyar Állami Operaház falánál felállított alkotását, a Mester mellszobrát.

„Közel negyven évvel az első Császárném után 2014. május 25-én a Magyar Állami Operaház bal első emeleti  páholyában – a szokott helyemen – ülve, némi nosztalgiával, néztem és hallgattam Az árnyéknélküli asszony magyarországi ősbemutatóját. Richard Strauss születésének 150-i évfordulójára az igazgatóság – a többi művei mellett - vette a bátorságot, ezt a rendkívül igényes és nehéz darabot először színpadra állítani. Sikerült!”

„Pályafutásom során alkalmam volt a barokktól, Mozart, Beethoven alkotásain keresztül, Puccini, Verdi, Wagner és a verismo szerzőinek műveit megismernem, tolmácsolnom és az idő múlásával sikerült eljutnom Richard Strauss lebilincselő zenei világához is. Énekesi pályám egyik legfontosabb fejezetét alkották Richard Strauss nagy szerepei, és erre most, a zeneszerző születésének 150. évfordulóján szívesen emlékezem vissza, és ezért is választottam Strauss-témát akadémiai székfoglalómhoz.”

A Kossuth Kiadó gondozásában – a júniusi Ünnepi Könyvhétre - jelenik meg László Ágnes „ Értékteremtők 2014” című munkája. A könyv azokat a neves és nemzetközileg is elismert személyiségeket mutatja be egy-egy portréinterjú formájában, akik 2013-ban megkapták a Hazám-díjat. Így – Marton Éva mellett – Bító László, Fischer Iván,Haraszty István, Ilia Mihály,Kornai János és Végel László.